Gondolatok a máról !

Gondolatok a máról !

Nézek,-olvasok,-hallgatok, s félek.

Mi vár ránk, van-e előre

Vagy a „tömeg” újból visszaléphet,hozott már ilyen örömöt az élet.

Lehet, kell a változás, értem én, de milyen áron,

Kell-e a kapkodás, a mindenáron.

Biztos, rövid távon  mindez fontos és jó,

De később több a kár, mint a várható haszon.

Élni kell hagyni most is, mert hosszútávon

A megkopasztott, bármit-vontatók dala

rossz kézben a kelleténél többeket vonzana.

Minimum, éhbér, lehet belőle élni?

Nem igazán, bár a híd alatt nem fogna k rezsit kérni.

Amire kell, alig enni, arra elég,

Na de egy országnak  e színvonal elég?

Hangosan, önérzettel verhetjük keblünk,

De a magyar ember ennyit ér nekünk?

Tudás, ész, akarat él itt halommal,

Ki érzi értékét, alig egy alommal.

S  mivel a szócső ritkán van jó kézben,

Így vész egy nép, s tehetség a világmindenségben .

Comments

comments