Úti célunk: Eszék és a Kopácsi rét

dav

Úti célunk: Eszék és a Kopácsi rét

A Napsugaras Ősz Asszonyklub július 17-én reggel 7 órakor 49 fővel indult a fent említett uticél felé.

 

Először az Eszéki várat és környékét néztük meg. A várba nem tudtunk bemenni az idő rövidsége miatt. Majd elindultunk a belváros felé, útközben rendezett parkokat, szép városi palotákat láttunk, melyek még ma is viselik a Délszláv háború sebeit.

Belvárosi sétánk a végén a város fő nevezetességét a Szent Péter-Pál katedrálist néztük meg. A katedrális Eszék egyik jelképe vörös téglás neogótikus stílusban épült. Építtetője Josip Juraj Strossmayer püspök volt, falait 3.5 millió vörös dísztégla és kő borítja. A harangtorony 90 méter magas, 33 színes üvegablaka van.

 

A katedrális megtekintése után egy kis szabadidő alatt lehetett vásárolni ajándékot az otthonmaradtaknak vagy éppen saját magunknak.

Pontban 12 órakor indultunk Kopácsra.  A buszparkolóból kisvonat vitt minket a hajóállomáshoz. /két turnusban/

Itt hajóra szálltunk és az egyórás utazás alatt több féle állatot, főleg madarakat láttunk. /kormorán, szürke gém, bokcsó melyet a népnyelv vakvarjúnak mond/ Az idegenvezetőtől megtudtuk, hogy ez a természetvédelmi terület csak csoportosan látogatható, itt sem vadászni, sem horgászni, sem halászni nem szabad. Ha valaki ezeket a szabályokat megszegi, nagyon súlyos büntetésben részesülhet. /pénzbüntetés vagy börtönbüntetés/

A Kopácsi rét tulajdonképpen a Duna és a Dráva közötti ártér, ami több száz négyzetkilométer. A rét vízállását a Duna irányítja. Háborítatlanul élik itt életüket az őzek, szarvasok, kb. 170 pár rétisas /Magyarországon kb.25 pár fészkel/

A kormoránok napi 1 tonna halat fogyasztanak el, de a vizekben olyan bőséges a halak száma, hogy ez meg sem látszik. Így hát jó életük van a hódoknak és a vidráknak is, akik itt élnek. A hajóról a belső területen emberek csoportját láttuk, akiknek valami érdekes szerszám volt a kezükben, messziről nem lehetett felismerni mi az. Az idegenvezetőnk szomorúan mesélte, hogy ők tűzszerészek / UNIOS támogatással /és a Délszlávháborúban telepített aknákat keresik és hatástalanítják.

A hajóút után ismét a kisvonat vitt vissza a parkolóhoz, de voltak, akik a kisvonat nyomvonalon gyalog tették meg az utat.

Ezután a nádasban cölöpökre épített padló utakon lehetett még sétálni a természetben, de be lehetett ülni a „moziba” azaz egy fedett vetítő helységbe ahol filmen jóval közelebbről láthattuk a gyönyörű madarakat és állatokat és a rét virágait.

Az idegenvezető fordította a horvát szöveget. A vetítőterem mellett egy vendéglő is működött itt kávéztunk, söröztünk, ki-ki kedve szerint.

Az időjárás is kegyes volt hozzánk, mert nem volt nagy hőség, a városlátogatás alatt kellemes idő volt, a hajózás szép napsütésben történt. Utunk során néha-néha igaz esett az eső, de mindig csak a busz ázott és mire ki kellett szállni már sütött a nap.

Így hát egy zápor után, mikor Csúzán a buszról leszálltunk már napsütésben mentünk a „Kovács” vendéglőbe. Itt már terített asztalokkal és az előre megrendelt ételekkel vártak minket. Sokan megkóstoltuk a vendéglő híres hal ételeit /2féle halászlé, harcsa pörkölt túrós csuszával, rántott, sült halak/ de aki a halat nem szereti az is jól lakhatott a bőséges adag cigánypecsenyével vagy a rántott csirkemellel.

Este hat órakor indultunk hazafelé. Most már nem csak hallottunk a Kopácsi rétről, de láttuk is. Ha ismét szóba kerül valahol, majd sorba jönnek elő az ott látottak.

Ősszel folytatjuk egynapos kirándulásainkat a környező városok, tájak és további szép látnivalók és élmények megismerésével.

Köszönet a szervezőknek, ismét nagyon jól éreztük magunkat és egy szép közös napot töltöttünk együtt.

Békefi Ernőné

Napsugaras Ősz Asszonyklub

Comments

comments