JOKER vs WERY-TAKE

JOKER vs WERY-TAKE

Van egy rossz tulajdonságom – van több is, de ez a legádázabb: két sör után bárkinek bármit megígérek.  Így jártam a Berek bulin is, lényegesen több mint két sör után felvetettem a Joker zenekar tagjainak, hogy cikket írok róluk. Amikor reggel felébredtem, azt hittem, csak álmodtam az egészet, de feleségem megnyugtatott, nem álom volt. Az ígéret szép szó, lássuk hát az írást, bár erős a gyanúm, hogy elég szubjektív lesz.

Valamikor a 80-as évek végén teljesen megromlott a kapcsolatom a báli zenével, amit addig sem a felhőtlenség jellemzett. Led Zeppelinen és Pink Floydon szocializálódtam, de akkor valami örökre eltörött. A szászvári tornacsarnokot vasárnap délután a karate edzésre csak úgy kaptam meg, ha az éppen megalakuló, helyi fiatalokból álló zenekarral megosztom. Bárhogy is próbáltam érvelni, az igazgató bácsi hajthatatlan maradt.

Az első közös ankéton mi bemelegítettünk, a zenekar pedig felpakolt. Szinte mindannyiukat jól ismertem, néhányan közülük megfordultak a kezem – jobban mondva az öklöm alatt. Idáig nem is volt semmi baj, a problémák csak ezután következtek. A gitáros fiú még másfél órányi kemény küzdelem árán se tudta a „Csipkés kombiné” marha bonyolult akkordjait lefogni. Jó hangosan elindult a nóta, a kérdéses résznél aztán leállt. A dobos beszámolt, újra indult, újra leállt…, s ez így ment másfél óra hosszig.

A dolog nem csak engem viselt meg, tanítványaimat is teljesen megbolondította. A karatékák úgy csépelték egymást, hogy az edzés egyre inkább kocsmai verekedéssé fajult. Igazgató bácsit másnap kész tények elé állítottam, most én voltam eltökélt: vagy kapok egy másik időpontot, vagy feloszlatom az egész sportkört. Kaptunk másik időpontot. A traumából csak annyi maradt meg, ha egy lakodalomban a fent említett nótát játsszák, Rejtő Jenő szavaival élve – még mindig rángatózik kicsit a bal vállam. A zenekar aztán felnőtt a feladathoz, a környék legjobb báli bandájává nőtte ki magát, s mint Wery-Take futottak be. A kialakult feszült viszony is megenyhült, sőt, nehézsúlyú versenyzőimmel még a báli rendet is ügyeltük néhányszor. Bár, amikor a „Csipkés kombiné” jött…

Én a Jokerről szeretnék írni, s lám, a legnagyobb konkurenciájukat méltatom, tegnap valóban több volt a sör a kelleténél.

Tehát a Joker.  Kilencvenes évek elején-közepén járunk, Kárászon megnyílt a Vadásztanya étterem. Az egyik tulaj, Balázs Laci fia sűldő zenészként bontogatta szárnyait. Míg a nagyérdemű elfogyasztotta a Zengővárkonyi tekercset – ez volt a vendéglő fő specialitása – addig Lackó a szintin nyomta. Aztán már nem csak a vacsora alá játszott, hanem külön is, kisebb nagyobb kárászi rendezvények alkalmából. S elérkezett az idő, amikor a Wery-Take legnagyobb rémületére, útjára indult a Joker. Noha a hetényi (egyesek szerint vasasi) banda életkorban kicsit fiatalabb volt az ellenlábasnál, sokáig fej-fej mellett haladtak. Aztán jött egy nagy érvágás, a Wery-Take-ből kivált a szaxofonos, s a trombita nem tudta minden esetben pótolni a saxi szólókat. Aztán a Joker beújított, leigazolt egy gitáros fiút. Amikor jó pár éve először hallottam – mit ad Isten, pont egy Berek bulin –, nem akartam hinni a fülemnek, tökéletesen játszotta a Guns N’ Roses szólót. S azóta már egy hölggyel is erősödött a csapat. A Wery-Take menet közben kettévált, az utóbbi két évben a szilveszteri bulin az egyik ág, a B-Versió húzta a fülembe, hiába, a nosztalgia…

Feleségemmel nagy dilemmában voltunk. Júni 16, a bőség zavara. Kárászon Gombafesztivál, Vasason meg a Berek buli. Aztán a plakát meggyőzött: hideg sört és Jokert ígért a Berek!

Mire a banda felpakolt, alig néhányan lézengtek a rendezvényen, pedig, ahogyan azokat a Neoton nótákat játszották, még a Végvári Ádi is megirigyelhette volna.  Odáig fajult a dolog, hogy a végére ketten maradtunk a Berényi Zolival egy asztalnyi üres üveg társaságában. A sör is egyre melegebb lett, bár ez láthatólag nem nagyon szegte kedvem. Az eső aztán rövidre zárta a dolgot. Mire feleszméltem, már a két szék között ültem.

Míg írom ezeket a sorokat, hat a fejfájás csillapító, a hideg tonic is gyengéden simogatja háborgó gyomrom, s a cikk végére sem ártana valami frappáns befejezés. No, akkor bunyós kifejezéssel élve: Joker vs Wery-Take. Ki a jobb?

A számítógép hangfalából a Bikini „Közeli helyeken” című dala szól. Nem véletlenül, mindkét bandától ez volt a kedvencem.

Kedves Joker, kedves Wery-Take! Mit szólnátok egy döntetlenhez?                           – CsL

Comments

comments