Húsvéti legenda

Élt egyszer régen egy szegény asszony, akinek csak annyi jövedelme volt,amennyi tojásai eladásából jutott.

Páska ünnepe előtt is összegyűjtötte a tojásokat, lett is kosárral, de jutott még egy szakasztóba is. Elindult vele a városba, hogy a piacon eladja, s így be tudjon vásárolni az ünnepre.

A Golgota hegyén kellett átmennie, ahol megdöbbenve látta a Mestert, aki annyi emberen segített, megfeszítve, holtan. Szomorú szívvel rogyott a kereszt alá, sírt és imádkozott. Amikor nagysokára abbahagyta, csodálkozva látta, hogy a szakasztóban a tojásokra ráfolyt a vér, és pirosra festette őket. Futott haza a falujába,és mindenkinek elmondta, hogy megölték a Mestert, a íme az ő vére megfestette a tojásokat.

Közben beesteledett. Most már nem lehet a piacra menni, meg a kosarát is otthagyta! Még pirkadat előtt újra elindult, hogy legalább a kosarát megkeresse, és vitte magával a piros tojásokat is. Az út szélén ott volt felborulva a kosár, a tojások szana-széjjel. De halljatok csodát: a fűben szétgurult tojások zöldek lettek, a kankalin tövében levők sárgák,az ibolya mellettiek kékek, lilák. Összeszedte mind, s remegő szívvel indult el velük a városba. A kereszten már nem volt ott a test, csak néhány csepp vér jelezte a tragédiát.

Aggódva ment a piacra: kinek kellenek majd ezek a tarka tojások? De egyre többen gyűltek köréje, hullott a pénz számolatlanul az ölébe, mindenki ilyet akart. Boldogan ment haza az asszony, aki többé nem volt szegény.

Ennek emlékére festik a lányok színesre , de leginkább pirosra a húsvéti tojást.

Korcsmárné Weyse Klára

Comments

comments