Az egy méteres fa is fa

Az egy méteres fa is fa

 

 

Itt a jó idő, ki akarunk szabadulni a négy fal közül, elmegyünk sétálni az erdőbe, de nem azt találjuk, amiért mentünk, hanem kivágott fák halmazait, letarolt domboldalakat. Mi történik körülöttünk? Lassan elfogy a Mecsek? Ezekkel a nyugtalanító kérdésekkel kerestem fel a Mecsekerdő Zrt. erdészeti referensét, Dr. Varga Tamást. 

-Nem fogják kivágni az összes erdőt Vasas környékén és a Mecsekben sem, ettől egyáltalán nem kell tartani. A fakitermelés mértékét az erdészeti hatóság koordinálja olyan módon, hogy az ő középtávú terve alapján lehet csak gazdálkodni, 10 éves terveket készítenek és mindenki a rá vonatkozó rész szerint élhet a lehetőséggel. Az lehet, hogy egy ilyen, átlagosan 15 000 hektár nagyságú erdőtervezési körzeten belül egyenlőtlenül koncentrálódnak a munkák. Az pedig egy örömteli esemény, hogy fogékonyabbak lettek az emberek az iránt, hogy ha valami hiányzik. Régebben sokkal nagyobb volt a fakitermelés volumene, most hála Istennek eljárnak az emberek futni, túrázni az erdőbe, több mindent látnak. Mi, erdészek is ezekből a kritikákból építkezünk, például abban, hogy finomabb módszereket vezetünk be, vagy finomabb módszerekkel gazdálkodunk, mint korábban. Nem kell megijedni attól, hogy minden el fog tűnni. Viszont a tervszerűség jegyében előfordulhat, hogy az erdőállomány kora éppen olyan, hogy ott fakitermelés lehetséges. Valószínű, hogy a vasasiak most ezt vették észre a környéken. Bár benne van az is, hogy fokozottabb az érzékenység a természetre, és ez igazából az utóbbi 5-10 évre jellemző. Én is futok az erdőben erdészként, régebben alig találkoztam emberrel,  most lépten-nyomon futókba botlok. Meg lehet nézni, hogy 2000 körül mennyien jártak az erdőben és mennyien járnak most. Az egészséges nevelés hatására – a média eléggé jól felkarolta ezt a témát – sokan próbálnak vigyázni magukra, rájönnek, hogy nem olyan jó kórházban kikötni középkorúan. Jellemzően a 30, 40 + -os korosztály jelenik meg, persze fiatalok is vannak, de nagyon jó, hogy megjelent ez a korosztály és észrevételezik, ha szerintük valami nem stimmel az erdőben.

Az erdők egy része magánkézben van, velük mi a helyzet? Egyáltalán honnan tudhatjuk, hogy melyik magán erdő?

Van egy kiváló alkalmazás,-http://erdoterkep.nebih.gov.hu/. Itt lehet nézelődni, akár a turista utakkal összevetni. A magánszektorról az kell tudni, hogy kb. annyi magán erdő van amennyi állami tulajdonban levő erdő. Van egy óriási különbség; az állami tulajdonú erdőben a megfelelő iskolában végzett, szakmailag felkészült kollégák dolgoznak. Egy erdészeti hatóság számára ez alapvetően problémamentes terület, olyan embereket kell irányítani, igazgatni, akikkel egy iskolából jöttek, ugyanazt tanulták. A magán szektorban más a helyzet, mert erdőtulajdonos bárki lehet, és bár kötelezettségük erdész szakszemélyzetet alkalmazni, ezt nem mindig teszik meg. Jellemzően akkor teszik, ha profitálni szeretnének. Nekik nincsenek folyamatosan olyan információik a saját erdeikről, amelynek folyamatosan meg kellene lennie. Egy szakembertől származó információ, hogy mit kellene csinálni, hogy kell a hibákat javítani stb. Alapvetően ad hoc kapcsolatokról van szó, főleg a nyomtatványok kitöltése miatt, ami szükséges a fakitermeléshez. Sajnálatosan a magánszektor inkább – tisztelet a kivételnek – a fakitermelés részre koncentrál. Az erdő megújítására, az állomány nevelésére kevésbé. Ebből a nem jogkövető magatartásból, visszatetsző jelenségek is származhatnak az erdőben. A kivágott területeken sok helyen nem megfelelően gondoskodnak arról, hogy az megújuljon. Ebben nagyon-nagyon lassú az elmozdulás. Sajnos ez a megújítatlansági szám nem egyenes arányban növekszik, hanem már exponenciálisan vannak problémák a magánszektor erdő felújító tevékenységével kapcsolatban.

Mi lehet a megoldás?

Minden népnél valahogy rá kell tapintani arra,amiből ért. Úgy vettem észre, Magyarországon az, hogy büntetek, nem vezet feltétlenül célra. Természetesen az erdészeti hatóság szabályszerűen eljár, a végén büntetést ró ki, ennek ellenére mégis egyre nagyobb mértékű a jogsértés. A büntetés így nem éri el a célját, nincs visszatartó ereje. Más fajta igazgatás bevezetésén kellene gondolkodni, talán az erdő felújítási biztosíték rendszer teljes kiterjesztése lenne a megoldás. Tehát, az erdő megújítására le kell tenni egy biztosítékot, ha a tulajdonos mégsem próbálkozik az erdő megújításával, akkor a hatóság ezt el tudja végeztetni, mert hagyott ott forrást. A másik hogy járjon valami támogatás ahhoz, hogy ő az erdejét megújítsa. Önmagában az az ősi erkölcs, hogy ezt kivágtad és meg kell újítani, az sokszor kevés. A kollégákkal beszélve tudom, hogy országosan is jellemző ez a probléma. Tisztelet a kivételnek, mert vannak a magánszektorban is olyan tulajdonosok, erdőgazdálkodók, akik igenis gondozzák az erdőjüket, meg lehet mutatni bárkinek, hogy igen, így kell gazdálkodni. Hála Istennek, van egy ilyen réteg, és ha mérsékelten is, de növekedik a létszámuk.

Hogy jut az Önök tudomására, ha jogsértés történik?

Nem lehet minden fához erdőfelügyelőt állítani, de terepbejárásaik, hatósági szemléik során az erdészek, ha észreveszik, jelentik a hatóságnak. Magánszemélyektől történő bejelentés alapján is sok információ származik. Egy hosszan tartó fakitermelés feltűnik egy közösség lakosságának és szólnak a polgármesternek, vagy valahogy eljut a hatóságig. …de vissza nem tudják már ragasztani a fát…..

Mitől függ, hogy szálalást vagy tarvágást végeznek egy területen?

A mi gazdálkodási körünkben azért választunk tarvágást is, mert az erdészeti hatóság erdőterve ezt teszi lehetővé, de nem ez a fakitermelési mód jellemzi társaságunkat. Azt nagyon fontos tudni, hogy ki mit csinálhat az erdőben jogszerű erdőgazdálkodás folyamán, azt nem a gazdálkodó állapítja meg, hanem az erdészeti hatóság erdőterv határozat formájában, amit az erdőgazdálkodó végrehajt. Az erdőgazdálkodó lehetőségeit így egy független állami szerv állapítja meg. Az elmozdulás a finomabb módszerek irányába társaságunkat amúgy már több éve jellemzi, és sokkal erőteljesebben alkalmazzuk, mint régen. A szálalásnál olyan gazdálkodási módszer valósul meg, amelyet nem is nagyon vesznek észre, vagy nem tűnik fel visszatetszően, mint pl. egy három hektáros hiányzó terület. Azt viszont nem lehet elvárni, hogy azonnal felnőtt fákkal pótoljuk a lekerülő állományt, tudomásul kell venni, hogy a fáknak is van egy növekedési folyamata.  A másfél méteres fát is észre kell venni, meg a 20 cm-es fát is, nemcsak a 35 métereset, mert sok turista szemében a kis fa még nem fa.

A szállításhoz a turista utakat használják a fakitermelők, amik ezáltal nagyon rossz állapotba kerülnek, ami elég bosszantó.

Ezt abszolút megértem és nem is kell magyarázni senki számára, hogy mennyi bosszúságot okoz, de a gazdálkodás során a fát ki kell vinni valahogy az erdőből. Ezekkel a szállító járművekkel néha úgy fel van szabdalva az út, hogy nem lehet átmenni egyik oldalról a másikra. Minden igyekezetünkkel próbáljuk ezeket helyre tenni, de nyilván csak egy fakitermelésnek a végeztével. Ilyekor az is szükséges, hogy olyan időjárás legyen, ami alkalmas a munkálatokra. Lehet egy-két olyan hónap, amikor úgy tűnik, hogy nem történik semmi, ezek inkább a kora tavaszi időkre jellemzők, amikor jobban fel van ázva a talaj.

Vannak erdők az országban, ahol nincsenek kukák, így ösztönözve az embereket arra, hogy amit bevittek az erdőbe, azt ki is vigyék. Járható út ez nálunk?

Ez abszolút járható út, csak ezt a nevelést diákkorban kell elkezdeni. Az ötletet nyugatról vették, ahol egyből megértették, hogy amit az erdőbe bevisznek, azt ki is kell vinni. Nálunk sajnos hosszabb időre van szükség. Gyerekeknél az iskolákban ezt meg lehet tanítani, felnőtteknél már nehezebb. Például a papírzsebkendő, ami bár hamar eltűnik, de csúnya látvány, és aki ezt eldobja, az eldob esetleg mást is. Sajnos mi még olyan problémákkal küzdünk, ami más országokban már nem téma. A városnak iszonyú többletteher az erdei kukák tisztán tartása, karbantartása. Mindenkinek az lenne jobb, ha követnénk e nemes példát.

 

Dolgozik-e természetvédelmi őr a környéken, és ha igen mi a feladata?

Igen, a nemzeti parkok alkalmazzák, a védett természeti területeken, márpedig a Mecsek ilyen. A Duna-Dráva Nemzeti Park alkalmazásában állnak. De az ő létszámuk is erősen korlátozott, mint az erdőfelügyelőké, tehát nem láthatnak mindent. Pécsett a Tettye téren van a Nemzeti Park központi irodája, ahol bejelentést is lehet tenni. Itt leginkább védett természeti értékkel kapcsolatos észrevételeket fogadnak.

Mindegyik természetvédelmi őr több település közigazgatási területéért felelős. A gondjukra bízott terület rendszeres bejárásával, állapotuk és változásaik nyomon követésével, továbbá aktív védelmi feladatok ellátásával biztosítják az ott található természeti értékek megóvását és fennmaradását. Ez is egy olyan szakma ahova több ember kellene. Az, hogy milyen értékeink vannak, ezek felkutatása, regisztrálása fontos dolog, ez egy őrült nagy munka és a kollégák foglalkoznak is ezzel, de sok idő kell a feldolgozáshoz.

Tervben van-e valamilyen fejlesztés a környéken?

A Mecsek az egyik legsűrűbb turista úthálózattal rendelkezik. Ebben pl. a Mecsek Egyesületnek is nagy szerepe van. Ha valaki jár- kel, az látja, hogy ezeken az utakon rengeteg létesítmény van. Rendben vannak a forrásaink, a padok, új kilátót avattunk, de a legfőbb feladatunk ezeknek a létesítményeknek a karbantartása. Eléggé ki vannak téve nem csak az időjárásnak, hanem a rongálásoknak is. Óriási forrásokat köt le, hogy ezeket tisztán tartsuk, én ebben látom most leginkább fontosnak a fejlesztést.

Köszönöm az interjút. További munkájukhoz sok sikert kívánunk!

Aki még többet szeretne megtudni az erdők és a fakitermelés jelenlegi helyzetéről, azoknak szól a Mecsekerdő Zrt. interaktív erdészeti túrája a Kelet-Mecsekben, melyen az erdőkezelés izgalmas világát mutatják be az erdészek szemszögéből. Bővebb információ a társaság facebook oldalán található.

 

Tóthné Dobos Éva

Comments

comments