1848 eseményei Pécsett

1848 eseményei Pécsett

 

Pécsre 1848 március 18-án jutott el a pesti forradalom híre. Egy Mohácsra érkező komáromi kereskedő hajón hozta el a Nemzeti Dalt, és a 12 pontot. Nálunk is mindjárt megjelentek a forradalmat éltető plakátok. A főtéri ( ma Széchenyi tér) nagggyűlésen másnap Perczel Miklós mondott beszédet. A város közgyűlése hivatalosan elfogadta a 12 pontot, és a Nemzeti Dalt.

A sajtószabadság hírére megjelentek az első pécsi újságok. A megye konzervatív nemessége és az egyház visszahúzódott a közélettől. A Batthyany Kázmér vezette ellenzék hamar átvette a hatalmat. A megyét Perczel Miklós másodispán irányította. A közrend biztosítására polgárőrséget, majd nemzetőrséget állítottak fel. Április 2-án a főtéren tettek esküt, fegyvereiket Eszékről hozták. Mivel a fegyverek drágák voltak, a pécsi polgárok gyűjtést szerveztek.

Szeptember 24-én Jellasics egy seregrésze 7000fős hadtestével dél felől átlépte a határt. A készülődés ellenére a pécsiek nem bocsátkoztak harcba, inkább meghátráltak, mivel a sereg verhetetlennek tűnt. Összecsapás nélkül, másnap a Mecsek felé el is hagyták a várost. 1849 januárjában újra bevonultak a császáriak Pécsre, a biztonság kedvéért összeszedték a helyieknél található fegyvereket. Nyárra azonban a forradalmi csapatoknak sikerült körbefogniuk a várost. A bonyhádi honvédek már a Budai Vámnál voltak. Az oszrákok féltek, hogy csapdába kerülnek, ezért elvonultak Szalánta felé. Junius 10-én Turonynál szétverték a felkelőket, a falut felégették, az embereket megölték. Junius 12-15 között három napig szabad volt Pécs! De nem sokáig ünnepelhettek, 14-én már tudták, az osztrákok visszafelé tartanak. Az ellenség 15-én  Siklós felől érkezett, a védők az egykori vashámornál ( ma a Bőrgyár területe) barikádozták el magukat.Az osztrákok nem sejtették, hogy csak néhány ember védekezik, ezért ágyúzni kezdték a várost. A pécsi népfelkelőket Burghardt György 29 éves 7 gyermekes mészárosmester vezette. Akkora volt a túlerő, hogy mire a vashámorhoz ért a császári csapat, már csak ő, és pár ember, köztük egy hosszúhetényi legény védte a várost. Burghardt ekkor egy vasdoronggal aprította az ellenséget. Öt katona fogta le. Azonnal hadbíróságot alakítottak, és a hosszúhetényi társával együtt kivégezték. A pécsi csata hősét először a Budai temetőben földelték el, majd évtizedekkel később a mai köztemetőben kapott díszsirhelyet.1849 októberében még két embert, az eszéki börtönből megszökött honvédeket, Szilva Jánost és Vertike Gábort végeztek ki.

Az 1848-as hősökről  Pécs város közgyűlése 50 év után utakat , tereket nevezett el.1907-ben rendelték el először március 15-e hivatalos megünneplését.

Magyarország 1848-ban az összefogásról, egymás megbecsüléséről, tenni akarásról tett tanúbizonyságot. Ebből erőt tudunk meríteni, mert ugyanezekre az értékekre ma is nagy szükség van!

 

Lingl Istvánné

Comments

comments