KÖSZÖNET

KÖSZÖNET

Édesapám Osváth Imre, született Noszlopon 1914. január 04-én. Pécsváradon, a Temető u. 4-ben lakott 1954. február 09-én bekövetkezett haláláig.  Aznap Vasason, Petőfi-aknán délutános műszakban dolgozott bányászként, amikor röviddel a műszakkezdés után bányaomlás történt. Heten rekedtek bent. A mentés során 1 főt hoztak ki élve, a többiek meghaltak, köztük édesapám is. Évtizedek múltak el, amikor véletlenül találkoztunk egy bányamentővel, aki részt vett abban a mentésben, és emlékezett édesapám nevére is. (Az ő elmondása erősített meg abban, hogy az egész omlás nem volt véletlen. Azt mondta, a főtét az előző műszak oly mértékben kirabolta, és nem biztosította kellő mértékben, hogy ennek a balesetnek be kellett következnie. Azt még tudni kell, hogy ennek a brigádnak a tagjai 1 fő kivételével, mind volt katonatisztek és csendőrök voltak. Osztályidegenek. Ez az akkori idők politikai leszámolása is lehetett… )
Ezek után kezdtük végig járni a bányász emlékhelyeket, hogy szerepel-e édesapám neve valahol. A volt társai közül a vasasi templomon elhelyezett emléktáblán és a temetőben is találtunk neveket. Kerestük Komlón és a Hősök terén is, de az övét nem találtuk. E közben kerültünk kapcsolatba a Vasasi Szent Borbála Egyesülettel. Sikerült megszereznünk a „Nem szól már a klopácska” című könyvet, amiben megtaláltuk édesapám nevét. Az Egyesülettel egyre szorosabbra fűzött kapcsolatunk alapján jutottunk el Kövesi Ferenc plébános úrhoz és kérésünk meghallgatásra talált: Az Egyháztestület a fent leírtak után a hozzájárulásukat adták, hogy a vasasi templom falán lévő emléktáblára utólagosan, a mi költségünkön bevésestessük édesapám nevét.  Azért is kértük ezt, mivel szerencsére él még édesanyám, – aki idén 96 éves – neki nagyon nagy lelki megnyugvást jelentene, ha a férje neve meg lenne örökítve.
Köszönöm az ügyben a teljes körű segítségét Kövesi Ferenc plébános úrnak és Ruzsicsics Ferenc elnök úrnak!

Pécsvárad, 2016. szeptember 01.

Tisztelettel:

Müller Lajosné (Osváth Eszter Judit)

Comments

comments