Búcsú Klári nénitől

Búcsú

Ajtó csukódott, nagyanyó is elment.

Becéző keze békén elpihent.

Szerető szíve végsőt dobogott.

Szelíd arcán horgonyt vetett a csend.

Lába elhagyta a kicsiny falut,

bejárni csillagoknak távolát.

Amit félbehagyott, végezzük el!

kiket szeretett, szeressük tovább!”

 

Szerkesztőségünk nevében búcsúzom Korcsmárné Weyse Klárától. A kezdetektől fogva segítette   munkánkat, sok cikket írt, hozzászólt mások írásaihoz, régi képeket keresett elő, és adott át az újságnak. Legtöbbször régi vasasi történeteket idézett fel, igazi irodalmi igényességgel, többen mondták, hogy az ő cikkeit várják legjobban. Ha egy más korban, jobb körülmények közé született volna, talán ismert íróvá válik

  1. nov.12 született Vasason  , itt tanult itt is táncolt a néptánc csoportban. Majd a szénbányában dolgozott az irodában fiatal lányként, a templomban mint kántor tevékenykedett, (a pártba lépéséig, majd a rendszerváltáskor visszatért az egyházhoz) Attól kezdve, mint mindent amibe belefogott teljes odaadással csinált. Tanított hittant és templomi életben is aktív volt .A dunaújvárosi templom építésekor is segített a tisztelendő Reiss Györgynek, családlátogatással. Később a Dédásznál dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Aktív dolgozóként minden évben a Dédász dolgozóit kirándulásra szervezte és vitte körbe Magyarországon sőt külföldre is.Ahova ment, annak az országnak a nyelvén mindig megtanult pár udvarias mondatot, így könnyebben ismerkedett a helyiekkel, sok olyat is megtudott, amit egy átlag turista nem, ezeket az érdekességeket is szívesen mesélte másoknak. Nyugdíjas korában elvállalta egyik unokája nevelését, ezt is lelkesen csinálta, szülői értekezletre járt, a gimnáziumi programok szervezésében is részt vett. Neki köszönhetjük, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium néptáncosai kétszer is emlékezetes műsort adtak Vasason is, amikor a pécsi Leőwey Klára Gimnázium vendégei voltak. Amiben csak tudott segített a Vasasért Egyesületnek is, vállalta az „ állomásfőnök” szerepét a május elsejei retró akadályversenyeken, az óvodai rendezvényekre plakátot, meghívót rajzolt, igazi közösségi ember volt. Később betegségei miatt nehezen mozgott, kedvenc időtöltése így a hímzés maradt. Gyönyörű terítőkkel, falvédőkkel ajándékozta meg, akiket szeretett. A

evangélikus gyülekezet legaktívabb tagja volt haláláig, minden ünnepi műsort ő szerkesztett és tanított be, minden istentiszteleten ott volt, gondozta a templom virágait, felszerelését is.

Halála nagy veszteség lánya, unokái, barátnői és az evangélikus gyülekezet számára is.

Kedves Klári néni! Nyugodj békében!

 

Taar Ilona

 

 

 

.

Comments

comments