A Vasasi Kultúregyesület tevékenysége 1925-ben

 

(A vasasi kulturális élet fejlődése 4. rész)

A Vasasi Kultúregyesület1925. január 22-én tartott alakuló ülése Martinek Ferenc bányafőmérnököt választotta elnökül. Székfoglaló beszédében a bizalmat megköszönve, a tisztséget nehéz és nagy feladatnak látta, „olyan nagynak, mint amilyen nemes a Kultúregyesület célja”. Hitet tett magyarsága mellett, amelyet a harctéren is védelmezett. Úgy gondolta, hogy „amit a karddal elvett tőlünk az ellenség” visszaszerzésére egyetlen fegyverünk a kultúra. Szólt a gyűlölet, a meg nem értés és a széthúzás ellen. A tagság nevében Zelk Antal üdvözölte az elnököt. Benne azt az embert látta, akinek a lelkesedése garancia lesz a sikeres jövőre vonatkozóan.

A továbbiakban szervezeti kérdéseket tárgyaltak és megválasztották az első tisztségviselőket: alelnök: Jekl Antal és Zorn Antal. Titkár: Weyse Keresztély. Pénztáros: Rónaky Antal és Till Márton. Jegyző: Horváth Lajos. Gondnok: Gaál Mihály. Ellenőrök: Martinek Gotfried, Iraga András és Ruppert Ágoston.

A következőkben számvizsgáló bizottságot és választmányt delegáltak. A számvizsgáló bizottság tagjai: Pajk Ernő, Stenczer Antal, Juha Lipót, Sapka Ferenc és Kováts Ákos.

Az 1925. évi alakuló ülés jegyzőkönyve alapján ideírjuk a választmány tagjait is, hisz ők indították el útjára a rendkívül szép eredményeket elért Kultúregyesületet: Kuschner József Gaál János, Herger Nándor, Krász János, Pintér József, Klemm Ferenc, Lőhr Károly, Maisl Ferenc,Watra Aladár, Gerber György, Nagy Mihály, Steitmann Jenő, Sebestyén Sándor és Angyal László.

Megbízták az alelnököket az alapszabály kidolgozásával. Az alakuló ülés még azt is elhatározta, hogy „Kultúr Otthon” kell az eredményes működésükhöz. Folytatták a feloszlatott „Dalkoszorú” munkáját. A „Nótás kapitány” c. darab húsvéti előadására történő felkészítést a korábbi kipróbált szakértőkre bízták. Az alakuló ülés jegyzőkönyvét Horváth Lajos vezette.

1925. jún. 26-án már az egyes szakosztályok vezetőit is megválasztották. A műkedvelő szakosztályt Gaál János, a dal és zene szakosztályt Watra Aladár, a közművelődési szakosztályt Jekl Antal kapta. A cserkészek irányítójává pedig Weyse Keresztélyt nevezték ki.

A műkedvelők továbbra is a Céder vendéglő helyiségében tartották próbáikat és előadásaikat. A kultúrotthon kérdésében úgy döntöttek, hogy Gaál Mihály készítsen költségvetést és ezt támogatási kérelem mellett terjesszék fel a DGT igazgatóságához. Addig is a Céder József vendéglőstől elkértek egy meglevő kisebb lakóépületet az egyesületi helyiségnek. Ide lapokat is rendeltek.

Március 25-én, a következő választmányi ülést Jekl Antal vezette. Értesítette a választmányt, hogy a Vasasi Kultúregyesületet bejelentették a Baranya megyei Népművelődési Bizottságnak. Tőlük támogatásra nem számítottak. A helyi tagság bővítését, toborzását határozták el. Elfogadták, hogy Jókai ünnepélyt tartanak. A műkedvelők pedig a „Nótás kapitány” bemutatását szervezték. Maizl Ferenc karnagynak tiszteletdíjat szavaztak meg.

A május 16.-i választmányi ülést Martinek Ferenc elnökölte. Pénzügyek voltak napirenden és bejelentette, hogy sportcélokra jelentős támogatást kaptak a DGT igazgatóságától, de feltételül szabták a Levente Egyesületnek a meglevő szervezeten belüli felállítását. Szentháromság napjára kerti mulatság szervezését határozták el, melyet a „vigalmi bizottság” feladatkörébe utaltak. Rónaky Antal pedig felajánlott egy légpuskát egy Céllövő szakosztály felállítása érdekében.

Az év további részében még öt ülést tartottak. Ezeken az egyesületi élet különböző területeinek szervezésével voltak elfoglalva. Kidolgozták az alapszabályt, szervezték és felszerelték a futballcsapatot és a Levente Egyesületet. Könyvtárat alapítottak, melyhez az egyesület tehetős tagjai adományokat ajánlottak. Könyvtárost jelöltek ki. Minden eszközükről pontos leltárt fektettek fel.

Július 26-án tartották a „Betyár kendője” c. darab bemutatását, amely a közönség elismerése mellett anyagi sikert is hozott. Rádió és biliárdasztal vásárlását tervezték, amely akkor tetemes kiadást jelentett. Utóbbit térítés ellenében lehetett igénybe venni. Fél óra játék 6 ezer koronába került.

1925. augusztus 3.-án tartott választmányi ülésen áttekintették a fiatal Egyesület anyagi helyzetét. Rónaky pénztáros jelentése szerint bevételük 22 988 ezer korona bevétel mellett 20 562 ezer korona kiadásuk jelentkezett. Így tehát 2 426 ezer korona nyereséget könyvelhettek el. A tagság év végére 101 főre nőtt.

Az év értékelését az 1926. év februárjában taggyűlés keretében végezték el. Az Vasasi Kultúregyesület első éve mind közösségi, mind anyagi szempontból eredményes volt.

Pécs, 2014. november 7.

Dr. Biró József

Comments

comments