A Dalkoszorú és a Turul Egyesület (A vasasi kulturális élet fejlődése 3. rész)

 

 

Visszatérve a Vasasi Kultúregyesület elődjére a „Dalkoszorúra”, néhány kiegészítést kell tenni a 2014. októberi számban megjelent íráshoz[1].

Az elnöki tisztséget a megalakulás után, az akkori olasz származású bányagondnok Gianone Virgil vette át[2]. Ő később a DGT igazgatóhelyettese, elismert pécsi polgár lett, akinek a nyugdíjba vonulásáról a korabeli sajtó érdemeit méltató cikkben emlékezett meg.

 

Az egyesület titkára és karmestere Nikolausz József kántortanító, könyvtárosa és pénztárosa Gárdos (Grausz) Rezső volt. Az úttörő kezdeményezők közül páran Pécsbányatelepre jártak át a kultúrélet és az egyesületi vezetés elsajátítása céljából. A Műkedvelők egy ideig, mint a Pécsbányai Műkedvelők Alosztálya mutatták be darabjaikat. Egy fénykép bizonyítja, hogy ebben az időben is színvonalas kosztümös előadásokat tanultak be. Egy korabeli fénykép hátoldalára írt feljegyzés arra utal, hogy a „Képviselő úr” c. darabot 1910-ben vitték színre (1. kép)

Hosszú és keserves, de eredményes munka után 14-es világháború akadályozta egyesület folyamatos működését. Ez ideig az elnöki tisztséget Dr. Schwarc Ferenc bányaorvos, Kiesz Ferenc ig. tanító vállalta. Karmesteri minőségben Meisl Ferenc, a község egyik kiváló zenésze vette ki részét amunkából.

Az első világháború kezdetén és az utána következő négy évben kiemelkedő események az egyesület életében nem történtek.

A 19-es év végén egy ifjú, lelkes gárda vette kezébe a régi „Dalkoszorú” irányítását. Az első közgyűlésüket Gaál Mihály házában tartották meg. Ebben, az Egyesület újjáalakításában kimagasló részt vett Zorn Antal, mint elnök, Gaál János, mint műkedvelő (színjátszás) vezető, Martinek Gottfried, Stencer Antal, Krasz János, Gaál Ferenc, Till Márton, és még többen, mások. Működésük mélyebb kiterjesztése szükségessé tette, hogy az addig meglevő deszka tákolmányú színpad helyett egy újat építsenek[3]. Törekvéssel és lelkesedéssel az új színpadot 1920-ban felépítették és fel is avatták. Bemutatták rajta a „Hazudik a muzsikaszó” c. darabot. Ezt a darabot abban az időben a Pécsi Nemzeti Színház is műsorára tűzte[4]. Több esetben népszínműveket és kabarékat játszottak. A bányaüzem akkori vezetője Szabolcs Rezső hathatós anyagi segítséggel támogatta e nemes munkát. Az ifjú gárda az új színpadon kabarékkal és népszínművekkel kezdte meg működésé. Később – mint majd az alábbiakban is fogjuk látni – operettek bemutatására is vállalkoztak. Figyelemre méltó munka volt a dalárda megszervezése és az első biliárd-asztal beszerzése, valamint az első operett a „Hazudik a muzsikaszó színrevitele[5] (2. kép).

1923-ban a „Három a kislány” címmel játszottak romantikus daljátékot, Berté Henrik művét. Ebben főleg Franz Schubert dalai hangzottak el a régi Bécs hangulatát varázsolták a színpadra. Az előadás szereplőiről szintén fényképi bizonyíték maradt fenn.

1924-ben a Mikszáth Kálmán kisregényéből készült darabot, a „Vén gazembert” vették műsorra (3. kép). Az előadás szereplőinek rendezett csoportképén elhelyeztek egy táblát és ez sok értékes információt tartalmaz, amelyet a nagyítás során sikerült elolvasni.

A felírat szövege:”A SZABOLCS BÁNYATELEPI TURUL EGYESÜLET MŰKEDVELŐ ALOSZTÁLYA Szakcsi István 15 éves jubileuma alkalmával előadja a „VÉN GAZEMBERT” 1924. július 5-én.” Mivel a vasasi műkedvelők a pécsbányatelepi szervezet alosztályát képezték a felírat kétértelműsége miatt ez a vasasiak bemutatója lehetett. Mindenesetre a fotókat a többi vasasi anyaggal együtt tárolta az ismeretlen gyűjtögető, aki a képeket megőrizte. Szakcsi István 15 éves jubileuma a műkedvelő csoport rendezői feladatainak ellátására utalhat.

 

A fentiek szerint a „Dalkoszorú Egyesület” fénykorában a „Turul Egyesület” is létezett. A két egyesület működési irányzata egy volt, azzal a különbséggel, hogy a tulajdonképpeni működő tagok a „Dalkoszorú” szervezetének keretében tevékenykedtek.

Ez idő tájt a DGT és a Turul egyesület vezetősége a Dalkoszorúnak felajánlotta egy kultúrház felépítését, ha a két Egyesület egy szervezetbe tömörül[6]. A létrejött szervezet, mint már említettük a Vasasi Kultúregyesület. Ennek pénztárkönyvébe 1925. május 15-i bejegyzése azt tartalmazta, hogy a Dalkoszorú adósságaiból átvett 3. 055. 000, 0 Koronát. A nagy szám annak tudható be, hogy a Korona addigra már elértéktelenedett és hamarosan átvette helyét a Pengő[7].

 

 

Pécs, 2014. október 24.

Dr. Biró József

 

[1] Biró József: Kulturális élet a 19. század végén a 20. század elején=Sok Hírünk Van, 2014. október. -9.p.

[2] Baranyai Pál: Gianone Virgil=A Mecsek Egyesület Évkönyve (Szerk.: Baronek Jenő, Rozvány György, Tarnai Tamás), 2006. Pécs. 2006.12-22. p.

[3] Jegyzőkönyv az 1946. július 7-én „Denverben” a Vasasi Kultúregyesület 50. éves jubileumi díszközgyűléséről.

[4] A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával 1895-1949 második rész

[5] Kistamás Gyula: A kultúra kezdetei Vasason= Göndöcsné Bátai Rozi, Szirtes Béla, Szirtes Gábor: Nem szól már a klopacska. Megjelent a Pro Pannonia Kiadói Alapítvány kiadásában. Készült a Molnár nyomdában, Pécsett, 2000-ben. 44-45.p.

[6] Zorn Antal kézírásos visszaemlékezése alapján

[7] Wikipédia: A magyar Pengőt az elértéktelenedett magyar Korona helyett 1927. január 1-jén vezeték be.

Comments

comments