Nesze semmi fogd meg jól !

 

„ Mivelhogy már sokat szaladtunk, azt hittük, hogy sokat haladtunk . ” ( József A. )

Közeledünk a választási ciklus végéhez és már olvashattuk a képviselői számvetést.                     A beszámoló indulhatott volna az ismert Madách-i gondolattal is , „ Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen. „ de mégsem, mert „ Ezt a négy esztendőt az önkormányzat életében a pénztelenség, az átörökölt hitelek szorítása, az eladósodottság jellemezte. Ezt a feszültséget, lehetetlen helyzetet oldotta fel az Orbán kormány, amikor az önkormányzatok adósságát átvállalta. ” tudjuk meg a számvetésből.

Azokban, akik értik is azt amit olvasnak, számtalan kérdés fogalmazódhat meg már a felvezető kapcsán ! Nyilvánvaló, hogy egy képviselői számvetés nem világíthatja meg a háttérben folyó politikai alkuk, kompromisszumok lényegét, de azt, hogy az Orbán kormány az „ önkormányzatok adósságát átvállalta ” a magyar nyelvben hazugságnak nevezik. Mondhatjuk azt, hogy szétterítették az ország valamennyi adófizetőjére! ( Lévén a kormány, a parlament és az önkormányzatok elosztói és nem termelői a befizetett adóknak ! ) Az, hogy kik voltak azok a „ gonosz manók ” akik felhalmozták ezt a hatalmas adósságot, nem feltétlen kell tudnunk, ( gondolják azok akik a beavatásunk nélkül döntenek a sorsunkról ) legfeljebb azoknak a „ jó tündéreknek ” a nevét ismerhetjük az önkormányzati kampány anyagokból, akik megoldották ezt a megoldhatatlannak látszó problémát !

„ No, akinek volt türelme a fenti rövidített, ám de mégis hosszúra sikeredett beszámolót elolvasnia, láthatja, hogy ebben a négy esztendőben volt mit tenni. ” – zárja beszámolóját a képviselő .

A beszámoló rövid értékelését innen kezdeném, mert így a kiragadott néhány példákból is érzékelhető, hogy mennyi is a valóságtartalma a felsorolásban szereplő munkáknak .   Tudjuk jól, hogy a sok vagy kevés viszonylagos fogalmak ! ( Egy szál haj egy kopasz fejen kevés, egy tányér levesben viszont sok ! )

Így az, hogy hányszor és hol szórtak ki X m³ kavicsot, kitöltheti a beszámoló felét és fölemésztheti a rendelkezésre álló keret jókora hányadát, a probléma viszont nem oldódott meg, amíg a felszíni vizek elvezetését nem rendezik ! Elég megnézni a felsorolt helyszínek bármelyikét, hogy meggyőződjünk erről. A leszórt kavics akár be is gyűjthető egy-egy komolyabb eső után a mélyebben fekvő területekről. Ahol voltak ilyen munkák, abban sem volt sok köszönet ! Részben azért, mert a megkezdett munkákat vagy be sem fejezték és a kitermelt és el nem szállított föld okozott újabb dugulásokat vagy a ki nem helyezett közlekedésbiztonsági jelzések hiányával hoztak létre komoly baleseti forrást . ( Hird, Vöröshegy utcai árok . )

Az nem derül ki a számvetésből, hogy a felszíni vizek elvezetésének megoldására volt-e valamilyen kezdeményezés, javaslat a képviselő részéről az elmúlt négy vagy nyolc évben ? Már szinte hallom az ellenérveket, hogy „nincs rá pénz, nem szerepelt a költségvetésben …”. Arra ugyan várhatunk az idők végezetéig, hogy az önkormányzatnál valaki kezdeményezi a probléma megoldását és pénzt biztosít erre, ha a terület képviselője, ( akinek ugye ez lenne a feladata ) nem teszi ! Vajon mi lehet az oka, hogy az elmúlt húsz évben egyik képviselő sem kezdeményezte a részönkormányzat pénzügyi keretének vagy hatáskörének bővítését ? Ennyire elégedettek voltak ezzel az állapottal vagy önös érdekből jobbnak látták nem konfrontálódni a mindenkori vezetéssel ? Már a 1994-es határozattal előirányzott 10-10 millió forinttal is sokkal jobb helyzetben lehetnénk, hogy az önálló pályázati lehetőséget ne is említsem!

Nem elég várni a teremtő közeledését, tenni kell feléje időnként egy-egy lépést is.        

   A részönkormányzatok képviselői sokat tudnának mesélni arról az érzésről, amikor minden ésszerű és megvalósítható javaslatra reflexből jött a képviselő válasza, hogy „nincs rá pénz” ! Nyilván egyszerűbb és kényelmesebb lepattintani a felvetést mint bajlódni, dolgozni vele. Nincs feladat, akkor nem kell nyűglődni az előkészítéssel, ellenőrzéssel, elszámolással.

Bár lehetne tovább elemezni a beszámolót, de talán hosszabb lenne mint a képviselői számvetés, így inkább a tanulságot szeretném összegezni azzal, hogy szervezettséggel és a részönkormányzati képviselők javaslatainak megfontolásával, támogatásával a felsorolt munkáknál több is megvalósulhatott volna fele ennyi idő alatt!

Talán érdemes elgondolkodni azon is, hogy mire számíthatunk az októberi választás után.

Amennyiben újra választják a mostani képviselőt erre az alig értékelhető teljesítményére, akkor biztosra vehető, hogy a következő öt évben aligha lesz elmozdulás ebből a dagonyából ! ( Ugyan minek erőltetné magát új ötletekkel, feladatokkal, ha ez a teljesítmény is elég volt az újra választásához ! )

Eléggé el nem ítélhető stratégia, ha egy törvény magyarázatának kiragadott részletével próbálnak manipulálni egyszerűbb embereket és kibújni az alapos elemzéssel járó munka nehézségei elől ! Önös érdekből elveszik a lehetőséget azoktól, akik tudnának és akarnak is tenni a települések fejlődése érdekében.

Ezzel szemben egy új jelölttől joggal várhatunk egy új szemléletet a képviseletben és a részönkormányzati kapcsolatokban. Reménykedhetünk abban is, hogy végre számokkal, költségvetési adatokkal alátámasztva láthatjuk, hogy mennyit költ a városi önkormányzat a három település működtetésére és milyen bevételek származnak innen. Amíg ez nem derül ki, addig csak a süketek párbeszéde folyik a leválás támogatói és ellenzői között !

Mint tudjuk : A győzelem azoké, akik készek megfizetni az árát ! Félre hát a fanyalgással és kishitűséggel. Magad légy a változás amit a világban látni akarsz !Menjen el szavazni október 12-én mindenki és szavazzon a változásra !

Comments

comments