Bányászhumor

 

 

Az alábbi történeteket régi bánászoktól hallottam:

 

Az 50-es években a Pécsi Bányász riportere leszáll a bányába. A karbidlámpa fényében megír egy cikket. Odaadja az aknásznak, hogy vigye fel az üzemvezetőségnek.

_Minek?-kérdezi az aknász-hát te is átadhatnád ott fenn?

-Nem,-jött a válasz-ennek innen kell mennie,mert csak az alulról jövő kezdeményezésnek van építő hatása!

 

Közismerten kétoldali munkaundorban szenvedő férfi elmegy az orvoshoz, millió panasszal, hogy írná ki egy-két hét táppénzre. A doki jóhiszemű, és megteszi. Emberünk sikerének örömére bemegy a kocsmába, hogy legurítson pár korsó sört. Pechjére nyílik az ajtó, s belép az orvos. Meglátja páciensét de nem szól, megveszi a cigarettáját és elmegy. Másnap a lógós fájdalmas arccal lesántikál a rendelőbe, hogy továbbra is nagyon fáj a lába. Az orvos ezt már nem veszi be, hanem rádörög:Többet kell járnia, ezért holnap már mehet-sichtre! Kár volt azokért a diadalmas sörökért!

 

Az 50-es években nőket is vettek fel földalatti munkára. Bizottság bírálta felül a rátermettségüket, erőnlétüket. Egyszer csak megjelenik egy világcsúfja nő. A bizottság tagjainak elakad a lélegzete, míg egyikük kinyögi: Vegyük fel, mert ha ez leszáll a bányába, magától feljön a szén!

 

Fiatal parasztlegény jelentkezik a felvételre. Előírás szerint beöltöztetik a leviszik bemutatásra. Amikor feljönnek, megkérdezik tőle: na, jössz-e ide dolgozni? Felháborodva jön a válasz:Ide? Majd , ha ablakok lesznek a fekete falakon, és muskátlik nyílnak rajtuk!

 

Korcsmárné Weyse Klára

Comments

comments