Csak baj ne legyen!

A SHV 2014.05. – VIII. 5 számában közölt hozzászóláshoz bizonyára többeknek lenne észrevétele, legfeljebb nem hozzák nyilvánosságra.  Első olvasatra akár jelentéktelennek tűnhet a hozzászólás, de egészen más a kép, ha kicsit alaposabban megvizsgáljuk az ott leírtakat. Egyetértéssel indít, majd felvázolja, hogy a más rétje sem zöldebb.                         A folytatásban felhívja a figyelmét az elszakadás gondolatával bajlódóknak néhány közhelyre, nem feltételezve róluk, hogy az egyáltalán az eszükbe juthatott volna!

Feltűnik a harcos „amazon”, aki már sok mindent kijárt a környezetük érdekében! Arról már ne is beszéljünk, hogy „még vannak folyamatban lévő ügyek is”.   Bizonyára titkos ügyekről lehet szó, mert a környezetemben bárkit kérdeztem, senki nem tudott ilyenekről!

Majd felteszi a nagy kérdést, hogy „honnét bukkantak fel hirtelen a Pécstől való elszakadás hívei?” Nem ismerem a levélírót és azt sem tudom, hogy mióta lakik a településen. Egy később ide költözőtől nem várható el hogy napra kész legyen a település előtörténetéből. Nos, azoknak, aki elfeledték vagy nem tudnak róla, megemlíteném, hogy húsz évvel ezelőtt már volt egy hasonló kezdeményezés, aminek eredménye a részönkormányzatok felállítása. Amikor 1994-ben a Pécs Város Önkormányzata utolsó ülésén határozott a három település részönkormányzatának felállításáról, azzal egyidejűleg a részönkormányzatok működéséhez 10 – 10 millió forintot rendelt!

Most eltekintenék a részönkormányzatok felállítása körüli bonyodalmaktól, de az tény, hogy amikor a részönkormányzatok megkezdték működésüket, már csak 1.5 millió forint felett rendelkezhettek.

Normálisnak mondható viszonyok között, a felállt részönkormányzatok és leginkább azoknak vezetője minden követ megmozgat annak érdekében, hogy megkapják a beígért forrást. Nos, itt nem ez történt! Helyette azzal próbálták nyugtatni a hangadókat, hogy örüljünk annak, amit kapunk, mert a végén még ezt sem adják!! (Jaj, csak baj ne legyen!)

Mennyi pénztől esett el így egy-egy település? Legkevesebb 200 – 200 millió forinttól! Sürgősen keresse fel a háziorvosát, ha akad olyan az itt lakók közül, aki úgy véli, hogy nem lehetett volna hasznosan rákölteni ezt a pénzt a három településre! Azt már csak félve említem meg, hogy mennyi lehetett volna ez, ha pályázati lehetőséghez is ragaszkodtak volna és ennek a pénznek egy részét úgy használják fel, ahogy ez az eredeti tervben szerepelt.

Húsz év tapasztalata alapján elmondható, hogy a választott képviselő legfeljebb a választási kampányban tűnhet oroszlánnak, de a választások után gyorsan kiderül, hogy valójában csak teknősökre szavaztunk. Persze sokkal kényelmesebb kerülni a konfliktusokat és belesimulni az önkormányzati dagonyába, mint vitatkozni, harcolni azok érdekeiért, akik megválasztották. Ebből a szempontból nincs érzékelhető különbség a „fülke forradalmárok” és a MaSzoP-osok dagonyája között!

Utólag mindig megmagyarázzák, hogy hiába küzdöttek, de nem ment, mert neki is csak egy szavazata van a közgyűlésben! Ez igaz, éppen ezért kell végigjárni a megkezdett utat, hogy végre kiderüljön, hogy mennyi pénzzel gazdálkodhatnak a települések külön-külön és mennyit fordíthatnak fejlesztésre. Aki nem próbálta, talán el sem tudja képzelni, hogy mennyi munkát, kitartást és szakértelmet igényel már a feltételek tisztázása és számszerűsítése. Mindezt a városi önkormányzat teljes ellenállásával szemben (anyagi, szakértői háttér, kapcsolati tőke stb.) kell elvégezni. Lássuk be, akár egy település leválása is anyagi veszteséget jelent, (az erkölcsi veszteség mellett) a városi önkormányzatnak, hát még három település egyidejű leválása. Ezért mindent megtesznek azért, hogy ezt megakadályozzák! (Nem is tudom, miért nem lepne meg, ha kiderülne, hogy már az említett hozzászólás is a városi önkormányzat sugallatára született meg.)

„Divide et Impera!” (Oszd meg és uralkodj!) Ez már a rómaiaknál is működött, miért ne működne itt is. Így azok, akik a leválás előkészítésén dolgoznak, fokozódó ellenállásra és megosztottságra számíthatnak. Egyre kevesebben lesznek, akik tenni is akarnak az alapos előkészítés érdekében, hogy mielőtt dönteni kell, lehetőleg minden felmerülő kérdésre megnyugtató választ tudjanak adni. Ezzel egyidejűleg szaporodnak azok, akik dolgozni nem akarnak, de a kételyeik, fenntartásaik mantrázásával azokat is elbizonytalanítják, akik hisznek az ügy sikeres lebonyolításában!

Fel hát „betájoltak, okos tojások és vészmadarak” csak így tovább! Teljes fékkel előre! Akár nagy összegben fogadhatnak arra, ha most nem sikerül végig vinni a leválást Pécstől, akkor az utódok még húsz év múlva is ezt a „gumicsontot” fogják rágni!

Pataki Ferenc

Comments

comments