A népi iparművészet segítői

Őseink maguk készítették a gyapjúfonalat, a vásznat és a rongyszőnyeget, szövőszéken vagy szövőállványon szőttek. Tamás fiam ezt a szakmát tanulja, jómagam is szeretném elsajátítani. De ehhez egy gépesített megoldást kellett találnom. A vászon fonalakat két kilós motringról kellett át kellett csévélni 5 dkg-ra. Azon gondolkoztam, hogy tudnék egy csévélő szerkezetet készíteni. Azt ötletet ellestem az Ábel Györgyné szakkörben lévő szerkezetről.

Először is kellett hozzá egy régi lábpedálos varrógépállvány. Kedves jóbarátom, Stefanovits Istvántól kaptam egy Singer varrógépet, ami az 1900-as évek elejéről való. Szépen felújítottam, és felkerestem Méder Miklós varrógépműszerész mestert, hogy ezt hogy tudná elektromossá átalakítani. Másnap felhívott, hogy megvan a megoldás. Elvittem hozzá az állványt, és pár nap múlva haza is hozhattam az elektromos csévélő szerkezetet. Persze ennek a fiam örült a legjobban, mivel ő tanulja ezt a mesterséget. Megkérdeztem Méder Milóst, hogy mivel tartozunk ezért a nagyon szép munkáért. Meghatódva hallottam válaszát, azt mondta nagyon szeret másokon segíteni és Tamás fiam ajándékba kapja.

Ezzel a cikkel szeretnénk megköszönni Méder Miklós fáradságát!

 

Ui.: Vannak még segítőkész emberek.

 

Köszönettel:   Patyi József

Comments

comments