Hird utca nevei

 

Hird korábban önálló község volt; ma Pécs városrésze. A Hird helységnév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév a magyar hírfőnév származéka (FNESz. 1978. 277). Hird Árpád-kori település [1015.: Hirig 1292: Hyr(i)d 1332: Hyrd – L. Györffy 1: 318].

 

Bodormán út: Új út Hirden [2002: <, út].  A Kerékhegy K-i oldalán halad a Bodormán nevű dűlő, ill. Vasas felé. Ez az út teremtett régebben közvetlen kapcsolatot Hird és Vasas között.
A Malafalva>Málfalva>Mánfa és a Melegmány (baranyai) helyneveink alapján feltételezzük, hogy a hirdi-vasasi Bodormán név előtagjában ugyancsak a * mál >* mány > * mán ’napos hegyoldal’ köznév keresendő. A név első eleme pedig családnév volt egykor. A Bodormán név így ezt jelenthette: ’a Bodor nevű személy napos hegyoldala’. (L. még FNESz. 1978. 403. és TESz. 2. 826.)

 

Cseresznyés út: Út és utca a Hird nevű városrészben [2002: <, út]. Új közterületi név. A 9001110 és 9001129 hrsz-ú út neve. Cseresznyefákról kapta a nevét.

 

Hadik András utca: Utca a Hird nevű városrészben, a Harangláb utcától Ny-ra [1982: ∼, u].657/a Új közterületi név. Korábbi nevei: Kis utca, Kisházasok utcája, Petőfi  utca, Kleinhauslergasse; mert régen kis utca volt, és kisházas zsellérek laktak itt.

Hadik András (1710−1790) gróf, magyar hadvezér. Huszártisztként harcolt az osztrák örökösödési és a hétéves háborúban. 1747-től tábornok, 1756-tól altábornagy. 1760-ban a birodalmi sereg fővezére; 1764−1768 között Erdély királyi főbiztosa és katonai főparancsnoka. Ebben a minőségben 1764-ben Szebenbe érkezve a székelyek védelmére kelt, majd 1765-ben az ő irányításával vizsgálat indult a mádéfalvi vérfürdővel kapcsolatosan. Hadik jelentéséből kitűnt, hogy a főbűnösök nem a székelyek voltak, sem a papjaik, hanem azok, akik a székelységet régi kiváltságaik ellenére jogtalanul határőrségre erőszakolták. A jelentés (és a királynői kegyelem) után helyreállt a székelyek nyugalma. Ezután Hadik a székelyek egy részét Moldvából átvezette Bukovinába.

 

Haladás utca: Utca a Hird nevű városrészben, a Zámor utca és a Juhász Gyula tér között [1982: ∼, u]. Új közterületi név. Korábbi neve: Móricz Zsigmond utca.

 

Harangláb utca: Utca a Hird nevű városrészben, a Hatos úttól D-re [Kor.: Latinca Sándorutca, u 2003: ∼, u]. Hird Alsófalu nevű részében, a Régi iskola mellett haranglábáll. Kisharangját – a monda szerint – árvíz hozta, és a vakok harangjának mondják. Hangja messze elhallatszik, és jelzi a vakoknak az estét.
Latinca Sándor (1886−1919) vasmunkás, majd műszaki rajzoló a magyar földmunkásmozgalom lelkes szervezője volt. Párizsban ismerkedett meg a szocializmus eszméivel, majd hazatérte után 1910-ben belépett az SZDP-be. 1919-ben a Somogy megyei direktórium tagja. Szervezte a nagybirtokok szocializálását és a főváros élelmiszerrel való ellátását. A tanácshatalom megdöntése után, aug. 12-én letartóztatták, majd a Prónay-különítményből és a helyi fehértisztekből álló tiszti csoport szept. 16-án éjjel a kaposvári fegyházból négy társával együtt elhurcolta, és a város határában levő nádasdi erdőben meggyilkolta.

 

Harangvirág utca: Kis utca Hirden, a Tátika utcától D-re [2000, 2003: ∼, u].  Új közterületi név. A harangvirág: ’többnyire harang alakú, élénk kék virágú, rendszerint fürtös virágzatú növény (Campanula)’.

 

rmashegy utca: Utca a Vasas nevű városrészben, a Túra utca és a Kápolna tér között [2003: ∼, u]. Innen is jól látható a Mecsek hegység (s a Kelet-Mecsek) különösen szép hegyvonulata, a Hosszúhetény felett magasodó rmas-hegy, amelynek három csúcsa van.

 

Hirdi út: Utca és út a Hird nevű városrészben, a Szatmári György utca és a Juhász Gyula tér között [1982:<és Pécsváradi út, u és út 2003:<, út és u]. Új utca a régi országút (a régi Hatos út) nyomvonalán Pécs−Hird−Pécsvárad−Budapest irányában.

 

József Attila tér: Tér a Hird nevű városrészben, a Túra utca és a Szabadföld utca között [2003: <, tér]. Új közterületi név. József Attila magyar költő nevét viseli.

 

Juhász Gyula tér: Tér a Hird nevű városrészben, a Haladás utcától É-ra [2003: ∼, tér]. Új

tér. Juhász Gyula költő nevéről.

 

Kápolna tér: Tér a Hird nevű városrészben, a Szabadföld utcától É-ra [Kor.: Kossuth tér, majd Gagarin tér, tér 1991, 2003: ∼, tér ].
Jurij Alekszejevics Gagarin (1934−1968) az első ember, aki űrrepülést végzett 1961. április 12-én a Vosztok I. nevű űrhajón. Űrutazását követően Gagarin Pécsre is ellátogatott. Sokan ünnepelték.

 

Kenderfonó utca: Út és részben utca Vasas és Hird városrészek között [1982, 1988, 2003: ∼, u].  A Kendergyár mellett elhaladó út és utca neve. Az utca népi nevei: Fősőfalu, Kishird, Csiszta.

 

Kosztolányi Dezső utca: Utca a Hird nevű városrészben, a Zámor út és a Tátika utca között [2003: ∼, u]. Új közterületi név.

Kosztolányi Dezső költő, író (1895−1936) a 20. sz. magyar irodalmának egyik legeredetibb alkotója. Nyelvművelő munkássága is jelentős. Írásművészetének és filozófiájának középpontjában az egyéniség tisztelete áll. Szembeszállva a totalitárius rendszerek tömegember-kultuszával hirdette minden ember különvalóságát, a meg nem ismételhető egyediségből fakadó értékét.

Pécsett 1924. május 29-én Kosztolányi Dezső és Juhász Gyula felléptével irodalmi matinéra került sor a Pannónia Szálló nagytermében. Kosztolányi új verseiből olvasott fel.

 

 

Köveshegy utca: Kis utca (köz) a Hird (Újtelep) nevű városrészben, a Vöröshegy utca és a Kosztolányi Dezső utca között [2002, 2003: ∼, u]. Új közterületi név. A közeli köves talajú hely (Kövecsös, Köves) neve alapján kapta nevét ez az utca.

 

Pázsit utca: Kis utca (köz) a Hird nevű városrészben, a Vöröshegy utca és a Tátika utca között [2000, 2003: ∼, u]. A pázsit köznévről kapta nevét. – A pázsit: sűrű,  üde, rendszeresen gondozott fű, gyep.

 

Pór Bertalan utca: Utca a Hird nevű városrészben, a Vöröshegy utca és a Zengő utca között [2000, 2003: ∼, u].

Pór Bertalan (1880−1964) festőművész a modern magyar festészet megújítói közé tartozik. Már elismert portréfestő volt, amikor a Nyolcakhoz kapcsolódott. Konstruktív szellemű, logikusan komponált képei érzékeny emberlátásáról tanúskodnak.

 

Szabadföld utca: Utca a Hird nevű városrészben, a Kápolna tér és a Pór Bertalan utca között [1988, 2003: ∼, út].  A Szabadföld korábban Hird külterületéhez tartozó szántó volt [1857, 1876: Szabad föld 1857, 1856: Csordási, szántó és legelő].1700 A szabad földolyan növénytermesztésre használt terület, amely kívül esett a nyomáskényszeren. Ezért nevezték nyomáson kívüli földnek is. A szabad földek Hirden is egyéni birtoklású földek voltak, így birtokosuk tetszés szerinti művelést végezhetett rajtuk. Lehetséges, hogy itt a szabad föld irtásparcellát jelentett eredetileg. Hird helynevei között ugyanis máig élő név a Cser alja dűlőnév [1876: Cser alja 1857: Cserallyai rétek, rét]. A Cser alja nevű hely fölött régen csererdő volt a mostani Szabadföld közelében. A hirdi Szabad föld tehát irtásföldet is jelenthet. Az irtott erdő területe korábban faluközösségi birtok volt.

 

Szövőgyár utca: Utca Hird városrész ÉK-i részén, a Tömörkény István utcától a vasútvonalig [1982, 2003: ∼, u]. Az utcában létesült a Kendergyár (kenderfeldolgozó üzem).

 

Tátika utca: Kis utca Hirden, a Kosztolányi Dezső utca és a Harangvirág utca között [2000, 2003: ∼, u]. A tátika virágról kapta nevét. – A tátika: virágos kerti növény; fehéres vagy sárga és kármin színű ajakos virága van. Ha ezt összenyomjuk, a virág szinte tátog. Ezért a neve: tátogó, tátika vagy oroszlánszáj (Kickxia).

 

Tömörny István utca: Utca a Hird nevű városrészben, a Hatos út és a Szövőgyár utca között [Kor.: Rózsa Ferenc utca, u 1995, 2003: ∼, u].

Tömörkény István (1866−1917) író és régész, aki 1892-től a Szegedi Napló munkatársa, 1904-től haláláig a szegedi Somogyi Könyvtár igazgatója volt. Elbeszéléseiben hitelesen és megkapóan ábrázolta az Alföld, a „homokvilág” népének küzdelmes életét. Részt vett a Szeged környéki ásatásokban. Régészeti írásai is értékesek.

Rózsa Ferenc (1906–1942) építészmérnök a magyar munkásmozgalom egyik vezető személyisége volt. (L. még az Alsómalom utca névnél!)

 

ra utca: Kis utca a Hird nevű városrészben, a Hármashegy utca és a Vöröshegy utca között [Kor.: Zrínyi utca, u 1995, 2003: ∼, u]. Mai nevét a túra köznévről kapta. – A túra: testedzés végett, természetjárásként vagy sportból végzett hosszabb kirándulás.

 

Vöröshegy utca: Utca a Hirden, a Pór Bertalan utca és a Zámor utca között [1995, 2003: ∼, u]. Az utca (út) a Vörös-hegy nevű szőlőhegyről kapta a nevét. A szőlővel beültetett domboldal Hird belterületétől ÉK-re esik, és vörös talajáról kapta nevét [1856: Vöröshegyi, szőlő 1857, 1876: Vőrős hegy, szőlő présházakkal 1865: Vörös hegy].

 

Zámor utca: Utca Hirden, az Újtelep nevű városrész Ny-i határvonalán [Kor.:Toldi utca, u 2000, 2003: ∼, u]. Az utca az Ámor nevű határrészről kaphatta nevét. Hird határában több Ámor nevű hely van, de ezek a belterülettől K-re esnek. Nem tudjuk, miért került át ez a név a belterület Ny-i részére. A Zámor az Ámor dűlőnévből jöhetett létre. (L. a nyelvjárási zacskó > acskó – típusú példák téves szóhatáreltolódásainak ide is tartozó jelenségét!)

 

Zengő utca: Utca a Hird nevű városrészben, a Hatos út és a Szövőgyár utca között [Kor.: Szabadság utca, u 1995, 2000, 2003: ∼, u]. A névazonosság megszüntetése céljából került sor (1991-ben) a korábbi utcanév megváltoztatására. Pécsett ugyanis már korábban létezett a Szabadság utca név.

Az új utcanévben szereplő Zengő előtag a Mecsek innen is jól látható csúcsának a neve. A Zengő tulajdonnevünk a zeng ige folyamatos melléknévi igenevéből keletkezett. Tulajdonképpeni értelme: ’visszhangos’. A név előzménye a *Zengő-hegy névforma lehetett. Ebből a szerkezetből jöhetett létre jelentéstapadással a Zengő név. A hegy

Árpád-kori neve: Mons Ferreus ’Vashegy’ (l. a Mecsek utca szócikkben!)

Comments

comments