Húsvét

A keresztyénség legnagyobb ünnepe: Krisztus feltámadását ünnepeljük ekkor. Sok helyen a hajnalt egy magas hegyről várják énekkel, imával. A katolikus egyház már szombaton este körmenettel ad hálát Istennek, hogy kihozta Megváltónkat a sírból.

De nem árt tudni, hogy nem csak mi ünnepeljük ezt a napot, hanem a zsidóság is. – Ezért volt olyan sürgős Jézus megfeszítése, hogy még az ünnep előtt megtörténjen. –

Az egyiptomi kivonulás eseménytörténetére emlékeztető zsidó ünnep a peszah. Az ókori Izraelben a Szentély fennállásáig (Kr.e. 70) zarándokünnep volt, ekkor az ország lakói kötelezően Jeruzsálembe vonultak. (Jézus is már 12 éves korában) Az ünnep két részből állt. Niszán (az első tavaszi hónap) 14-én volt a pászka ünnepe, az egyiptomi tízedik csapástól való megmenekülésre emlékezve.

Ezt követte a kovásztalan kenyér hétnapos ünnepe, melynek első napja a csodálatos egyiptomi kivonulásra, a hetedik pedig a Sás-tengeren való átkelésre emlékeztet.

Miután az Ószövetség leírása szerint a kivonulás éjszaka történt, az ünnep előestéjén tartják meg a széder estét. Ezen az estén fogyasztják el ma is, családi körben a vacsorát: kovásztalan kenyeret, keserűfüvet (tormát), és a bárányt. A vacsora, tojással kezdődik és csemegével fejeződik be. Közben a családfő elbeszéli a kivonulás történetét.

Sokan állítják, hogy az utolsó vacsora – nagycsütörtökön – egy korabeli széder-este leírása. Tehát Jézus is megünnepelte a peszah-ot.

Húsvéthoz számtalan népszokás is csatlakozik: tojásfestés, locsolás, stb. De a legfontosabb, hogy Jézus megtörte a halál erejét. A pápa a világ minden nyelvén elmondja ilyenkor: Krisztus feltámadt! Halleluja!

Az ortodox egyházban a hívek is ezzel a mondattal köszöntik egymást húsvét reggelén, amire a válasz: Bizony, feltámadt! Erdélyből ideszármazott testvérünk felelete az igazi, húsvéti hitvallás: „ Hiszem, hogy feltámadt!”

Bárcsak nagyon sokan mondanák el 2013 húsvétján is:

Hiszem, hogy feltámadt!

Korcsmárné Weyse Klára

Comments

comments