Kérdések és válaszok

Új rovatot indítunk melyben, Ön tehet fel kérdéseket, a településünk működése, fejlesztése és társadalmi problé-máival kapcsolatban. Felkeressük a kérdés címzettjét, és választ kérünk. Néhány összegyűjtött és általunk megfo-galmazott kérdést feltettünk Huba Csaba képviselő úrnak a válaszok már ebben a számban olvashatók. Várjuk észrevételeit a témákkal kapcsolatban, és újabb kérdéseit névvel és név nélkül. Kérdéseit leadhatja a szerkesztőség postaládáiba, a település patikáiban, és az impresszumban megadott e-mail címen.

•Mit tud a vasasi bánya újranyitásáról?

Valóban az utóbbi időben többször szóba került a vasasi külszíni fejtés újranyitása. Ezzel kapcsolatosan több ízben próbáltam információt kérni Péterffy Attilától, a PANNONPOWER HOLDING Zrt. igazgatósági tagjától, energetikai igazgatótól. Szeptemberben a következőket tudtam meg:
A PANNONPOWER HOLDING Zrt. jelenleg tanulmányokat készíttet, vizsgálja a bánya nyitásának lehetőségeit. El-képzeléseik szerint a következő évben lehet szó arról, hogy a termelés meginduljon. Kezdetben nem terveznek nagy mennyiségű szénkitermelést. Megbeszélésünk alkalmával a bánya megnyitásával kapcsolatban két kérésem volt a vezérigazgató úrhoz. Egyrészt, hogy az Erőműhöz történő beszállítás ne Vasason keresztül történjen, erre alkalmasabbnak látszik a Hosszúhetényt elkerülő út, a másik kérésem pedig arra irányult, hogy lehetőség szerint minél több helyi munkaerőt foglalkoztassanak. A vezérigazgató úr elfogadta kéréseimet és ígéretet tett a további egyeztetésekre.
Valószínűnek tartom, hogy a Pannonpowernek azért áll szándékában újra megnyitni a külszíni fejtést, mert tu-domásom szerint 2012-ben lejár az a határidő, mikorra a területet rekultiválniuk kellene.

•Érdemes-e Ön szerint az elszakadáson gondolkozni? Ezek érveit, ellenérveit felsorolhatná.

A településeinken élőket gyakran foglalkoztatja ez a kérdés. Erre egyértelmű választ nem tudok adni. Tény, hogy a rendszerváltás óta az ország falvainak nagy részében pozitív változások történtek, de nem kevés község a csőd szélére került. Talán az egyik legnagyobb probléma ma az országban, hogy az elmúlt esztendőkben az önkormányzatok vállára az állam rengeteg terhet rakott, melyhez forrást nem biztosított. Ezáltal az önkormányzatok többségének gazdasági helyzete válságossá vált.
Az a sajátságos körülmény, hogy az ország egyik legnagyobb városához tartoznak településeink, sok előnnyel jár, de egyben a peremkerületi „státuszunkból” fakadóan legalább ennyi ellenérvet is fel lehetne sorolni.
Jelenleg úgy látom, hogy az elszakadás most nem időszerű. A vagyon megosztásánál nem csak a településeiket megillető javakkal kell számolni, hanem azzal a hatalmas adósságállomány ránk eső részével is, amelyet most a város maga előtt görget. Nem lennének jelentős adóbevételeink, ehhez helyi munkahelyeket kellene teremteni. Minden önkormányzati feladatot nekünk kellene felvállalni (oktatási-kulturális feladatok, szociális- és egészségpolitikai ellátás, közlekedés, település-fenntartás, hatósági feladatok, intézmények fenntartása, stb.).
A települések fenntartásával kapcsolatban is számos gond merülne fel, gondoljunk az elmúlt hónapok esőzései során kialakult helyzetre.

•Ha dr. Páva Zsolt nem tartja be korábbi ígéretét, és nem ad át valós településműködtetési felada¬tot, és ehhez tartozó pénzkeretet a részönkormányzatnak, van – e értelme így továbbműködni?

Tudnunk kell, hogy a részönkormányzatok nem jogi személyek, pusztán némi önállóságot, véleményezési jogot biztosítanak a működési területükre vonatkozóan. A város költségvetésében a részönkormányzatok számára támogatási összeget különít el, melyet a részönkormányzatok között a lakosság számának arányában oszt fel. A részönkormányzatok ezekkel az összegekkel rendelkeznek önállóan. Nagyságrendileg ezek az összegek a következők: Vasas: 2,61 MFt, Somogy: 2,2 MFt és Hird: 1,92 MFt. Ezek sajnos csekély összegek, ennek többszörösét is megérdemelnék településeink, de azt is tudni kell, hogy a városnak azon részein, ahol nem működnek részön-kormányzatok, ott ez a kis támogatás sem jelenik meg. A város Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ), illetve részönkormányzatok SZMSZ-ében pontosan rögzítésre kerültek azok a feladatok, lehetőségek, amelyekkel a részönkormányzatok élhetnek, illetve átruházott hatáskörben dönthetnek. Szerintem ezzel semmi probléma nincs. A nehézségeket a forráshiány okozza. A város nagymértékű eladósodása nem teszi lehetővé, hogy a támogatási összegek növekedjenek. A 2010. évi költségvetés összeállításánál is csak erőteljes lobbizásom eredményekénk kaptunk támogatást. A most készülő, hatalmas prés alatt zsugorodó 2011. évi költségvetés összeállításánál is komoly gondot fog jelenteni a támogatás megszerzése. A támogatás megszerzéséért természetesen mindent elkövetek.
A városnak ezen túl fenntartási kötelezettségei vannak a településeinken (intézmények fenntartása, iskolák, óvodák, művelődési házak, utak, árkok, átereszek, hidak, közlekedés, közvilágítás, temető fenntartás, vízellátás, szemét szállítás stb.), ezért képviselőként igyekszem ezzel kapcsolatosan is eljárni, forrásokat találni.

•A síkosságmentesítést ki végzi ezen a télen, a településen élőkre milyen feladat hárul?

A települések lakóinak rendeletben szabályozott feladata az ingatlanjaikkal határos járdaszakaszok, gyalogutak
síkosságmentesítése. Ha lehetőségünk lesz, természetesen a közmunkásaink is segítenek ebben. Sózott homok a 801-810-es telefonszámon kérhető.
A SÍKOSSÁGMENTESÍTÉSRE ADOTT FRISS INFORMÁCIÓ, A KÖVETKEZŐ LINKEN KERESZTÜL ÉRHETŐ EL. /szerkesztő/
http://www.bama.hu/baranya/kozelet/olcsobb-lesz-a-hokotras-a-biokom-felel-a-takaritasert-345553

•A választások előtt és azt követő hetekben rendszeresebb rendőri jelenlét volt tapasztalható most ez egy kissé elcsendesült. Tudomásunk szerint a betörések száma emelkedett, mit tud tenni ez ügyben? Lehetséges betiltani a részönkormányzatok területén a házaló ügynökök és a kihangosítással működő pásztázó gépkocsis kereskedőket?

A hozzám eljutó információkból én is érzékelem, hogy a lopások, betörések száma az utóbbi időkben megemelkedett. Ez összefüggésbe hozható az évszakhoz köthetően az alkalmi munkák csökkenésével, a hidegebb időjárás beálltával. Ilyenkor a megélhetési bűnözés emelkedni szokott.
A területen a lehetőségekhez mérten folyamatos a rendőri jelenlét mind a nappali, mind az éjszakai órákba. A rendőrség e terület közbiztonságáért felelős képviselőivel folyamatosan kapcsolatot tartunk. Igyekszem segíteni a területen működő Polgárőr Egyesületeket is. A közbiztonság javítása érdekében szükséges lenne ezen civil szervezetek fejlesztése, létszámuk bővítése. A Vasason korábban kiválóan működő Polgárőrség a vezetőjük eltávozása és gazdasági okok miatt ellehetetlenült, de úgy látom, tagjainak elkötelezettsége következtében újra megkezdték egy új néven alakult egyesületként tevékenységüket. A somogyi Polgárőrség információim szerint tevékenységet nem folytat. Szükséges lenne egy új Polgárőrség felállítása. Ezt elkötelezett lakóknak kellene felvállalniok. Hirden ilyen jellegű kezdeményezéssel még nem találkoztam.
Ami az árusokat illeti:
Az alkalmi házaló árusok minden valószínűség szerint nem rendelkeznek engedéllyel, tehát szabálysértést követnek el. A kihangosítóval áruló cégek a Pécs Holding Zrt.-nél kérhetnek engedélyt, és működési területeiken a hangosításért díjat kell fizetniük. Lévén, hogy településeink a város részét képezik, kitiltásukat csak a város egészére vonatkozó rendelettel lehetne szabályozni.

•Az újabb városi sarc a telekadó! Milyen változások várhatók az első verziókhoz képest, ahol egységes adó mérték volt meghatározva, a telek elhelyezkedésétől és használatától függetlenül?

Az első mondatra a válaszom: egyértelműen NEM!. A közgyűlési előterjesztésként megjelenő telekadó tervezettel kapcsolatosan több újságcikk született, mely a lakosságban jogosan ellenérzéseket váltott ki. A közgyűlésen a napirendi pontot a polgármester levetette. Mint kiderült, félreértésekből, információ hiányból adódóan az előterjesztést hibásan készítették el.
Mindenkit szeretnék megnyugtatni! Mint azt Páva Zsolt polgármesterrel történt egyeztetés során megtudtuk, a készülő telekadó rendelet nem a lakosságot kívánja megsarcolni, hanem azokra a cégekre akarja kivetni a telekadót, kik a városban építésre alkalmas területtel, foghíjakkal rendelkeznek. Telekvásárlásuk elsődleges célja a telekspekuláció volt és telkeik jelenlegi állapota rontja a városképet. Ilyen például 48-as tér mellett, a Tudásközpont szomszédságában lévő, évek óta körbe palánkozott gödrös telek, vagy a Kereskedők Háza déli oldalán lévő telek stb.

Rácz Gábor

Comments

comments