Régi óra

Régi óra halkan jár……….

Talán a megkattanó órám juttatta eszembe ezt a régi kedves dalt, a 40-es, 50-es évekből:

” Régi óra halkan jár,

Belsejében táncos pár.

Az óra megkattan,

A fiú felpattan: feleségül veszlek téged már.”

Farsangi műsor volt a Bányászotthonban, iskolások közreműködéséval. A színpadon míves kis rokokó óra állt. Előtte korhű ruhában egy fiú és egy lány./ Jó volna tudni, hogy kik lehettek!/Megszólalt a zene, s megelevenedtek az addig merev táncosok, és egy finom kis menüettet lejtettek.A közönség soraiban hirtelen derültség fakadt, ugyanis az óra visszafelé járt.No nem azért, hogy esélyt adjon a fiúnak a lánykérésre,hanem, mert a tanítóbácsi az óra mögött az óra járásának megfelelően hajtotta a mutatókat, ám azok a közönség felé ellenkező járást mutattak. Nem sokáig. A bakit a rendezők is észrevették, és mint a dal folytatódott:

” de végére jár,

mert felhúzták az órát már!”

Ma már kevés órát kell felhúzni, az idő mégis halad. Január elsején egy újabb évet kezdtünk meg a XXI. századból. Mi áll előttünk? Mi vár ránk?Isten a tudója.De az Idő órája mögött nem áll egy jóságos tanítóbácsi, aki visszapergetné a perceket, hogy elmulasztott dolgainkat, tévedéseinket herlyrehozhassuk. Most, és a jövőben kell úgy dolgoznunk, cselekednünk, hogy ne kelljen visszaszívnunk, amit elrontottunk. Most kell szeretnünk, jót cselekednünk, amíg van rá időnk, amíg fel van húzva életünk órája.Ehhez adjon Isten erőt, egészséget!

Korcsmárné Weise Klára

Comments

comments